Hogyan rendszerezd a fotóidat Lightroomban?
2015-ben napi 16,8 milliárd kép került fel a közösségi médiákra. És ez csak az, amit feltöltöttek! Biztos vagyok benne, hogy fotósként te is simán gyártasz 10.000-100.000 képet évente, attól függően, hogy hobbid a fotózás, vagy hivatásod. És az is biztos, hogy ennyi képet muszáj rendszerezni, mert mit ér a fotó, ha nem találod meg? Ahhoz hogy ezt hatékonyan meg tud tenni, kevés a könyvtárakba rendezés, ismerned kell a fotók katalogizálásának titkát a Lightroomban.
Miért és hogyan katalogizáljunk?
Hétvégén párommal elutaztunk, és egy olyan szobát kaptunk, ahol az ágy végében lévő falat teljes egészében egy hatalmas könyvespolc töltötte ki. Épp rajongásom fejeztem ki a látvány iránt, mire letörte lelkesedésemet, és azt mondta, márpedig neki nem tetszik. Kérdőn néztem rá, mire válaszul felhívta rá a figyelmem, hogy a könyvek valójában össze-vissza, mindenféle rendszer nélkül vannak. És tudod mit, teljesen igaza volt (csak meg ne találja, hogy ezt leírtam :O) ! Ez így önmagában maximum esztétikus, de semmiképp nem praktikus, és én magam sosem engedhetném meg magamnak ezt a luxust, hogy így tároljam a képeimet. Lássuk mit is tehetünk az rendszer kialakítása érdekében.
Ebben a cikkben végig ezt a könyvtár analógiát használom, mert jól szemléltethető vele, hogy a fotókat hogyan érdemes rendszerezni Lightroomban. Ha otthon van néhány könyved, azt várhatóan úgy rendezed a polcon, hogy nagyjából tematikusan legyenek, és egy egy témán belül borítókép (gerinc) alapján is gyorsan megtalálod ami éppen kell neked. Ha azonban évente vennél 10-50.000 könyvet, mint amennyi képet simán előállítasz egy évben, akkor már komolyabb rendszerre lenne szükséged, hogy rendet vágj köztük. Ezért ha ellátogatsz egy könyvtárba, ott azt tapasztalod, hogy a könyvek bizonyos tematika szerint csoportosítva vannak, a csoporton belül pedig ABC rendben. Ez azonban még mindig kevés, és egy elektronikus katalógus segítségével pontosan megmondják, hogy melyik sorban, melyik polcon keresd az adott művet.
Szóval nem véletlenül nevezik a Lightroom egyik fő modulját Library-nek, azaz könyvtárnak. Miért is kellene újra feltalálnunk a kereket, ahelyett hogy már jól bevált módszereket, struktúrákat alkalmaznánk? Lássuk hogyan!
1, Több információ, könnyebb kereshetőség
Ami a könyvnek a címe, szerzője, ISBN száma, kiadója, témája, az mind kereshető a könyvtár katalógusban.
Ha csak a címet tudod is gyorsan megtalálod, de ha nincs címed, csak bizonyos témában keresel, akkor is boldogulsz.
Ez igaz a képekre is , azzal a kitétellel, hogy nem beszélhetünk ABC rendről, sokkal inkább az időbeliség számít, illetve amilyen kulcsszavakat hozzárendelünk a következő pontban.
2, Ne érjük be azzal, hogy mappákba rendezzük a képeinket.
Használjunk kulcsszavakat, amikre később könnyen emlékezni tudunk. Ezek lehetnek a helyszín neve, a modell akit fotóztunk, a megrendelő neve, vagy a műfaj amiben alkottunk.
Egyszóval minden olyan adat, ami később segíteni fog beazonosítani a fotót. Ezek közül elég ha egyik eszünkbe jut, a szűrt választékból Rács (Grid) nézetben már könnyen megtaláljuk majd amit keresünk.
Pl.: adott üzleti fotózásnál a könyvtár neve a megrendelő cég lesz, de a kép kulcsszóként megkapja a munkatárs nevét. Így később, ha kérnek még belőle, pillanatok alatt megtalálom.
3, EXIF adatokon felülemelkedve
Olyan információt nem érdemes hozzá kötni, ami szerepel az EXIF (a kameránk által elmentett expozíciós) adatok között.
Pl. teljesen felesleges külön mappát készíteni a drónos képeknek, mikor bármely mappában járva azonnal le tudjuk választani a drónos felvételeket a többitől, ha szűrési feltételnek megadjuk, hogy a Camera amivel készült pl. DJI volt.
4, Rendet rakni szívás,
fenntartani gyerekjáték.
Ezért miután kialakítottad a rendszered (egyszer kell kitalálni), utána már minimális odafigyeléssel fenntartható a dolog. Amire figyelned kell, hogy a már kialakított rendszered szerint importáld a képeidet, így minden a helyére kerül, és később is könnyen tudsz keresni, illetve képgyűjteményeket létrehozni (erről pár sorral lejjebb).
Ezért már ekkor kitöltöm a kulcsszavakat, amelyek az egész mappában szereplő képekre igazak, és ha van olyan kulcsszó, ami a sorozatnak csak egy részére, akkor azt a leválogatás után címkézem fel és szinkronizálom le az adott képcsoportra.
5, Osztályozzuk fotóinkat
Válogatás után a képeket a csillagok segítségével osztályozhatjuk is, ezt 1-5-ig tehetjük meg.
Nálam 1 csillag az a kép, ami kiemelkedik a kiválasztott képek közül, 3 csillag amit szívesen kinyomtatok, 5 csillagot viszont csak azoknak a képeknek adok, amikről azt gondolom, hogy hosszú évek múltán is büszke leszek rájuk, és a portfóliómban van a helyük.
Aztán ezt évről évre átgondolom, simán előfordul nálam, hogy visszaminősítek egy adott képet.
6, Használjuk a színnel való jelölést
Ez némiképp a válogatáshoz kapcsolódik, de természetesen használom a színeket is, és át is neveztem őket.
A piros, a presettel ellátott (mikor valamilyen színezetet adok egy egész sorozatnak), a sárga a fekete-fehér képeké, lilával jelölöm azokat, amik a Photoshopot is megjárták azaz az alap szerkesztésen túl retust is alkalmaztam rajtuk.
A többi színt arra az esetre tartom fenn, mikor egyedi szűrési feltételre van szükségem ezen felül is, de ez ritkán fordul elő, vagy ha mondjuk az alap preseten és fekete fehéren kívül még további verziókban is át akarom adni a képet, pl egy enyhe vintage színezettel is.
Lightroom Kollekciók (Collections),
Ha a fentieket jól csináltuk, pofonegyszerűen hozhatunk létre kollekciókat, azaz gyűjteményeket is. Ez az egyik legkirályabb funkció a Lightroomban, és amíg neki nem fogtam a Lightroom tanfolyam anyagának összeállításához, és át nem rágtam az elérhető külföldi fizetős tanfolyamokat, én nem is foglalkoztam vele (khmm.. a YouTuberól tanulás átka). Jó nagy balgaság volt, de neked nem kell elkövetni.
Nézzük, mik is azok a kollekciók, és mi értelme van a használatuknak.
Ezek könyvtár szerkezeten kívüli képgyűjtemények, így anélkül tudsz válogatásokat készíteni, hogy egyetlen képet is duplikálni vagy helyéről elmozdítani kellene (azaz tárhelyet spórolsz), mégis egy helyen fogod látni őket.
Kétféleképpen hozhatunk létre kollekciókat:
1, az adott kollekciót megjelöljük mint célkollekció
Ezt ‘Set as target collection‘ opció kiválasztásával, akár létrehozáskor, akár egy már meglévő kollekciónkat cél kollekcióként beállítva tudjuk megtenni, és a képeket megjelöljük, hogy kerüljenek az éppen aktuális célkollekcióba. Ezt a kép előnézeti képén jobb sarokba kattintva, vagy jobb egérgombbal az ‘Add to Target Collection‘ menüpontot kiválasztva tudjuk megtenni.
Ez a metódus kiváló, ha kiállításra készülünk, fotókönyvet vagy diavetítést (Slideshow-t) szeretnénk összeállítani, de több különböző projektből vadásszuk össze a válogatásunkat.
2, Úgynevezett Okos Kollekciót hozunk létre (Smart Collection)
Az Okos Kollekciókba nem egyesével pakoljuk a képeket, hanem a Lightroom automatikusan tölti fel ezeket, általunk megadott paraméterek mentén.
Például, ha szeretném a legjobb Photoshopban retusált Tejút fotóimat egyben látni az elmúlt két évből, akkor megadom neki, hogy gyűjtsön össze minden olyan képet, ami:
a, 2018.01.01 után készült
b, legalább 1 csillagos
c, lila színnel jelölt (mert nálam ez Photoshopból származó Tiffek jelölése)
d, és tartalmazza a Tejút kulcsszót
Így minden kép, amire a fentiek teljesülnek, benne lesz a kollekcióban. Ehhez persze fontos, hogy a kulcsszavainkat rendben tartsuk, de ahogy fentebb említettem, csak egyszer kell kitalálni, utána a következetes alkalmazás rengeteg időt és könnyebbséget biztosít számunkra.
Én előszeretettel alkalmazom, pl. oktatási célzattal, amikor mondjuk adott perspektíva hatásait, vagy a rekeszelést akarom kezdők számára bemutatni.Ehhez elég csak a gyújtótávolságot vagy a rekeszt szűrési feltételnek megadnom. Vagy egyszerűen csak az adott év végén, amikor bekönyvelem mit is sikerült az adott évben lerakni az asztalra, rászűrők az 3-5 csillagos képeimre. :).
A következő cikkben
megmutatom, mely funkciók esetén váltok Lightroomból Photoshopra és mikor vissza. Ha ezt jól csinálod, rengeteg felesleges munkától kíméled meg magad, tárhelyet, időt és pénzt takarítasz meg.
Amennyiben még nem vagy birtokában, érdemes valamelyik tanulmányunkat ingyenesen letöltened, mivel ez a cikksorozat ezen e-bookok tartalmát fejti ki 4 részen keresztül.
Kattints az alábbi képekre az elérésükhöz.
