Hogyan használjuk Lightroomot és Photoshopot együtt a maximális hatékonyságért?


Ahogy azt egy korábbi cikkemben (Képszerkesztő- és retus-szoftver használat a magyar fotós társadalomban)  kifejtettem, nem mindegy hogy mikor és hogyan váltunk egy képkidolgozás folyamatában a Lightroom és Photoshop (vagy a C1 és PS) között.  A Photoshop dokumenterista fotográfiát leszámítva nélkülözhetetlen szoftver a képszerkesztésben, de önmagában használva óriási idő és tárhely pazarló, viszont kihagyva számos lehetőségtől fosztjuk meg magunkat. Ezért fontos a megfelelő munkafolyamat és az, hogy ezt a szoftverek erősségei és gyengéinek ismeretében optimalizáljuk és szabjuk magunkra. A cikk sorozat a továbbiakban is az Adobe termékei mentén halad, miközben az itt leírt elvek természetesen nem kizárólag az Adobe vonalon alkalmazhatóak.

A Lightroom erősségei

 

  • File-ok katalogizálása, rendszerezése. A kulcsszavak segítségével felcímkézett katalógusban bármit pillanatok alatt találunk majd meg.
  • Roncsolásmentes utómunka. Az eredeti file-okba a Lr nem nyúl bele, tulajdonképpen virtuális előnézeti képet látunk a módosításokkal.
  • Tömeges utómunka – adott beállítást pár kattintással alkalmazhatunk akár teljes könyvtárakra. Ez a legnagyobb áldás magas képszámmal dolgozó fotósok számára.
  • Tetszőleges számú file sokszorosítás tárhely veszteség nélkül . Mivel a LR nem nyúl bele fizikailag a nyers képbe, ezért nem is sokszorozza azokat. A Katalógusban tárolt szöveges file-ok, amik leírják milyen módosításokat alkalmazunk a nekünk mutatott előnézeti képhez, minimális helyet foglalnak, így egy képből akár mennyi verziót is készítünk, nem foglal sok tárhelyet.
  • Presetek (sablonok) használata – egyetlen kattintással egyedi hangulatok, film emulációkat rendelhetünk a képekhez, majd ezeket szinkronizálva alkalmazhatjuk a teljes anyagra nézve. Finomhangolás persze szükséges lehet, de így is rendkívül meggyorsítja a munkát.
  • Collection – úgy állíthatunk össze képgyűjteményeket fotóalbumokhoz, kiállításokhoz, hogy akár csak egyetlen képet is el kellene mozdítani/másolni a könyvtárszerkezeten belül.

Miben gyenge?

  • A kitöltés, élek mentén végzett folt vagy hiba eltávolítást még mindig nem lehet programon belül rendesen elvégezni. Mintha külön cég csinálta volna, vagy rosszban lennének a PS-ses kollégákkal. Így a spot healing szinte kizárólag szenzorkosz eltávolításra, és nagyon elnagyolt bőrretusra alkalmas.
  • Szuper lenne ha HSL beállításokat is lehetne ecsetként felvinni, így a color grading elvégezhető lenne pl. a bőr felületét kihagyva.

Összefoglalva:

A Lightroom kiváló szoftver ahhoz, hogy képeinket rendszerezzük, leválogasuk, és az alapvető képszerkesztési feladatok elvégezzük, majd ezeket tömegesen alkalmazzuk. Tetszőleges számú virtuális másolatok lehetősége okán, sorozatainkat akár többféle színezettel is át tudjuk adni ügyfeleink számára.

Összefoglalva:

A retusálás precíziós technikákat igényel, jellemzően rengeteg lokális és pixelszintű beavatkozással,melyhez a Photoshop kiváló eszköz. Ebből fakadóan a szinkronizálás maximum a színezett kapcsán merül fel.

 

 

A Photoshop erősségei

 

  • Az alap képszerkesztésen túl megkerülhetetlen retus és grafikai szoftver
  • Köszönhetően fejlett réteg kezelésének,
  • maszkolási lehetőségeknek,
  • számtalan kreatív szűrőjének, beleértve az egyedülálló Liquify-t is.  
  • Az elvégezhető technikák mindegyikére igaz, hogy rendkívül finoman, precízen állíthatóak.

Miben gyenge?

  • Odafigyelés kell a roncsolásmentes munkához. Nem megoldhatatlan, hogy olyan rétegsorrendet és munkafolyamatot alkossunk, ahol a módosítások nem csak egymásra épülnek, de utólag is ki lehet őket ragadni az addigi munkából. Ez Lightroomban semmilyen plusz figyelmet nem igényel.
  • Egyenkénti képfeldolgozást igényel. Ez akkor is igaz, ha egész komplex actionoket, műveleteket hozhatunk létre, illetve szinte bármilyen korrekcióból készíthetünk sablont.
  • A sokszorosítás, különböző verziók mind plusz tárhelyet emésztenek fel, hisz egyenként kell elmentenünk az eredményt.

Photoshoppal dolgozva a végeredmény szebb lesz, mint csak Lightroomban dolgozva, de az élet csak élethosszig tart (upsz, de bölcs lettem :O ), így egy insta poszt nekem biztosan nem ér meg 3 óra retusálást, míg a portfólióm legértékesebbnek gondolt darabjait biztosan nagy gondossággal retusálom én is.  Érdemes tehát a képpel való célok szerint gazdálkodni legfontosabb erőforrásunkkal, (igen, az idővel).

Mikor váltok Photoshopra Lightroomból? 

Amit a Lightroomban meg lehet oldani, azt oldjuk meg ott. A képsorozatokból válasszuk ki azokat a képeket, amik jellemeznek egy-egy jelenetet, pl. ahol azonosak az expozíciós adatok, színhőmérséklet, stb., majd ezek beállításait szinkronizáljuk és spóroljunk tonnányi időt és tárhelyet. Ha adott képnél olyan módosítást szeretnénk elvégezni, amihez Photoshopra van szükség, 3 lehetőségünk adódik: A kép(ekre) jobb egérgombbal kattintva, Edit in/

Edit in Photoshop

A legegyszerűbb mód, Lightroomban elvégzett módosításokkal nyílik meg a kép, de a Camera Raw-t behozva minden 0 értéken lesz.

Open as layers in Photoshop

Rétegenként több kép megnyitásához. Jól jön akkor, ha több képből szeretnénk maszkolással egy képet összerakni, pl olyan csoportképet, amin mindenkinek nyitva van a szeme, vagy  tájképes példánál maradva ugyanazt a képet két külön színhőmérséklettel megnyitva kék-sárga osztott tónusok létrehozására akár világosság maszkokat alkalmazva.

Open as Smart Object in Photoshop

Nem csak átviszi a Lightroomban végzett módosításokat, de a Camera Rawban látjuk is a beállított értékeket, amiket utólag is tetszőlegesen állíthatunk. Zabálja a memóriát, szóval legyen belőle elég a gépben.

Végezzük el a retusálást Photoshopban, majd a képet elmentve térjünk vissza Lightroomhoz.

Az utolsó lépés a presetek esetleges alkalmazása, vagy a különböző vágások az eltérő közösségi média követelmények miatt.


Példák műfajok szerint

Dokumentarista, szoció és természetfotónál LR-ban katalogizálok, minimális szerkesztés után, pixel szinten nem beavatkozva (kiv. szenzorkosz és vágás) exportálom a legjobbakat, majd Ps-ben élesítek kötegelve.

Glamour, Fashion: katalogizálás és expo beállítások után a legjobb 5-15 képet kompromisszummentesen retusálom Photoshopban (1-2 teljes nap alatt). Gyakorlom az elfogadást, miszerint egy 3-500 képből álló sorozatból sosem lesz időm annyi képet retusálni, mint amennyit szeretnék. Megértettem az ügyfelekkel, hogy a munka dandárja nem a fotózás alatt történik meg, hanem előtte amit tanultam, és utána amit gép előtt töltök, munkaórában sokszorozva a fotózás tényleges időtartamát, majd ezt ki is fizettetem velük (ezzel megtisztelve a kollégákat és önmagamat, valamint a projekt többi résztvevőjét is).  

Esküvői, sport és nem pályázatra szánt tájkép esetén e fenti két szélsőség között helyezkedek el valahol, hangulat és felhasználás céljának függvényében.

 

Konklúzió

Ne feledjétek, a képszerkesztés/retusálásban nincs olyan, hogy jó vagy rossz út.

Magadnak kell megválasztanod, hogy neked mi felel meg, mi illik hozzád és a stílusodhoz.

Mi mutatunk lehetőségeket, de járni mindenki a maga útját járja. Tedd ezt tudatosan és szépen le fog tisztulni, mire van szükséged. Reméljük ezzel a rövid cikksorozattal mi is hozzá tudunk járulni ehhez. 

 

A következő cikkben

foglalkozom a Lightroom Presetek és  Photoshop Actionok használatával, megmutatom mi miket használunk és hogyan, illetve Tomka Mihály – Világosság Maszkok YouTube sorozata pedig jó lehetőség, ha valaki kifejezetten a Photoshop bugyraiban akar elmerülni. 

Amennyiben még nem vagy birtokában, érdemes valamelyik  tanulmányunkat ingyenesen letöltened, mivel ez a cikksorozat ezen e-bookok tartalmát fejti ki 4 részen keresztül.

Kattints az alábbi képekre az elérésükhöz.