Bevezetés 

A napokban készítettünk egy videót, amiben a HAIDA Master Kit Lapszűrő készletét és a hozzá való szűrőtartó tesztet vettük alapos górcső alá. Mivel a videó terjedelemben így is meghaladja az átlag Youtube néző kapacitását, arra gondoltam, hogy egy blog cikkel egészítjük ki, ami nem is a termékekről fog szólni (max. érintőlegesen), hanem részletesen elemezzük, mikor milyen szűrőt és hogyan érdemes használni. A példák elsősorban tájképfotózáshoz kapcsolódnak, de ezen elvek megértésével más területeken is alkalmazhatóak. Vágjunk is bele!

Egy pár jó tanács hasonló környezethez: Nem érdemes álltatni magunkat, tapasztalatom alapján egy-egy sivatagos fotózásnál 20 perc múlva még a füleden is homok fog kifolyni. Különösen, hogy sokszor használok békaperspektívát, így ha vigyázok is szemcsések lesznek a kezeim, amikor feltápászkodom. Ilyenkor az a minimális képminőség romlás kiváló kompromisszum. Másrészt két vázzal érdemes menni, az egyiken egy 16-35 vagy 12-24, a másikon pedig 85 vagy 135mm legyen. Tehát ne cserélj objektívet, vagy nyúlkálj a táskádba feleslegesen, mert oda is be fog jutni a homok (ha más nem a kezedről). Amikor először hallod, hogy sercegnek a kezelőszervek, az nem annyira jó érzés, de idővel kimozogja 🙂 .  A szűrőt egy ilyen munka után álló víz alatt érdemes tisztítani lassú forgatással, kendővel viszont tilos. Kivéve, ha nem szeretted, mert akkor szabad. A táskát pedig porszívózd ki, ha hazaértél, mielőtt a beszökött homokszemek rendet vágnak a többi obi között.

Gran Canaria – Las Palmas  – EXIF: Sony A7RM3 – 85mm GM – F/4 – 1/3200 ISO 100

ND szűrő

Neutral Density, azaz semleges denzitású (fényáteresztő képességű) szűrőket csúfoljuk köznyelven ND szűrőknek, melytől két dolgot várunk el: sötétítsen, azaz meghatározott mértékben kevesebb fényt engedjen be, és ne színezze el azt (erre vonatkozik a semleges).

Mind a fotósok, mind a videósok előszeretettel használják, kb. ugyan azzal a céllal:

szeretnénk, ha adott rekesz és ISO érték mellett hosszabb záridőnk lehetne. Ennek számos oka lehet, így vegyük is ezeket sorra.

Az expozíciós értékek módosításának megvannak a maga korlátai, az érzékenységet nem tudjuk ISO 50, vagy 100 alá vinni. Ha modellt fotózunk szeretjük a kis mélységélességet, de tájképfotózásnál sem szeretjük a túl szűk rekeszt, mert az objektívtípustól függően diffrakció lép fel, azaz bár a mélységélesség nő, de a képélesség csökken (azaz ahány vonalat jól elkülöníthetők képes kirajzolni az objektív adott távon belül – nevezzük felbontásnak). 

Példák:

1, Szeretnénk verőfényben is tág rekesszel (2.0 alatt) fotózni, de az 1/8000-et nem tud a gép, vagy már az is túl hosszú záridő érték a helyes expohoz.

2, Videózunk, és törekszünk arra, hogy 1/50 vagy 1/100 legyen a záridőnk, de nem akarunk nagyon rekeszelni. Ez szép mozis hangulatot ad a felvételnek, attól függően hogy 25 vagy 50p-vel forgatunk, érdemes a duplájára állítani a zársebességet.

3, Fényes nappal is (akár nagyon) hosszú záridőt szeretnénk, hogy a felhők vagy a víz mozgását elmoshassuk, ily módon egyedi látvány világot hozva létre. A felhők lassan mozognak, de azért 10-30 sec már mozgásra bírja a nagy lusta Cumulusokat is, míg a vízeséseknek a 0,6-1 másodperces záridők állnak jól.  Tudom, szokás ennél hosszabbat exponálni vízre, de ezzel drasztikusan nő a kiégés veszélye. Még ha ezt el is kerüljük, a köveken átrohanó víz szálas textúrája teljesen eltűnik.  Fodrozódó tófelszín, vagy tenger simításánál természetesen mi is szívesen tornásszuk fel a záridőt 10 sec felé. 

Ellenpélda

És bár ez egy szűrőkről szóló teszt, azért mutatok olyan képet is, ahol a víz erejét pont rövid záridővel érzékeltettem. Ez az alkotói szabadság öröme 🙂

És hogy ne legyen teljesen csalás, a polár fenn volt itt is.

Gran Canaria – Las Palomas EXIF: Sony A7RM3 – 135 GM – F/4,5 – 1/4000 ISO 320

Az ellenpélda ellenpéldája

Amikor azonban nincsenek 5 méter magasra csapó hullámok, sokkal izgalmasabb a víz mozgásának fagyasztása helyett annak mozgását, és a neki ellenálló szikla mozdulatlanságát kontrasztba állítani.

EXIF: Sony A7RM3 – 135 GM – F/8 – 1/3,2 ISO 50

Filter:  HAIDA M10 Drop-in Cpolar és NanoPro 64x

Egy fokkal jobb így, nem igaz? 🙂

 ND szűrők jelölései

Az Nd szűrőket fényáteresztő képességük szerint szokták kategorizálni, melynek megértése nem túl bonyolult, de egy pár sort mindenképpen szeretnék szentelni neki. Már csak azért is, mert ugyanazt a szűrő típust  három különböző módon is jelölik, miközben ugyanaz a tartalom mögötte:

Ezek közül leginkább a vastagon szedett verziókkal lehet találkozni.

Tulajdonképpen az optikai denzitást a legnehezebb értelmezni, legyen elég annyi, hogy minél nagyobb szám, annál kevesebb fényt enged át az adott tárgy. Akit behatóbban érdekel a fogalom, és a mögötte megbújó logaritmikus képlet: https://hu.wikipedia.org/wiki/Denzit%C3%A1s

A második oszlop és a harmadik szorosan összefügg: az 1 stoppos szűrő azt jelenti, hogy a szűrő feleannyi fényt enged át, mint a 100%os referenciaérték (teljes átengedés, amire az objektív adott rekesznél képes – azaz szűrő nélküli állapot) . A 2 stoppos az 1 stopposnak is a felét, azaz a teljes átengedéshez képest negyedannyi fényt enged át. Mivel a fotográfiában egy adott expozíciótól való mínusz egy fényérték eltérés fele annyi fényt jelöl, ezért azonos expozícióhoz (változatlan rekesz és ISO érték mellett) szűrővel 2, 4, 8x annyi ideig kell exponálnunk, mint a referenciaérték.  Azaz a 2. oszlop 2 hatványait tartalmazza, ahol a hatványkitevő a stop számból ered, és megmutatja hogy a szűrő nélküli állapothoz képest hányszorosára kell növelned az expozíciós időt.

Fun fact: a Big Stoppernek is nevezett ezres ND valójában 1024-szeres. ŐRÜLET!

Ha ez így kínai neked (ami egy HAIDA által inspirált cikkben mondjuk minimum megbocsájtható), akkor vannak ingyenes ND filter kalkulátorok telefonra, amik a szűrő nélküli expo adatokból kiszámolják neked, hogy milyen expoértéket kell beállítanod adott szűrő használatával.

Fontos tipp a fénymérésről!

A belső fénymérő okán a legtöbb esetben nem szükséges számolgatnod, egyszerűen beállítod a kívánt expozíciót, amíg a hisztogram vagy a belső skála kívánt értéket nem mutat. Ez egészen addig igaz, amíg el nem kezdünk 30 másodperc feletti időket kapni, mert onnantól kezdve bizony számolni kell, és mérni stopperrel meddig tartsd BULB módban az expót. Én ennek nem vagyok híve, inkább emelem kicsit az ISO-t.  A zajosodást ugyanis nem csak a magas ISO okozza, de a minél hosszabb záridő is, a több perces expozíció és a magasabb ISO-n készült fél perces között ez utóbbi sokszor kedvezőbb. Plusz több kompozicióra marad időm egy naplemente alatt. A kivétel persze erősiti a szabályt, ha hidat akarsz fotózni, emberek és autók nélkül nappal, jó kis poszt-apokaliptikus hangulathoz, simán készíthetsz több perces expokat. Ne higgy el nekem semmit, kísérletezz bátran!

Addig is mutatok konkrét példákat:

Exif: Sony A7RM3 – 16-35GM @17mm 1/60 F/11 ISO 50 Filter: HAIDA M10 Drop-in Cpolar Figyeljük meg, mennyivel telítettebb a tó színe, miután a polárszűrő megszüntette a felszínén a visszatükröződését.

Exif: Sony A7RM3 – 16-35GM @18mm 13sec F/11 ISO 50

Filter:  HAIDA M10 Drop-in Cpolar és NanoPro 1000x.

Megkaptam a látványt, amit az adott helyszínen, videózás mellett  példaként lőni tudtam nektek. A víz szépen elmosott, de az egyébként is szürke égen az ND sem segített. A szűrő tehát nem helyettesíti a szép fényeket! Az mindenesetre dícséretes, mennyire nem színeződik el hosszú záridőnél sem, némi melegedés tapasztalható mindössze.

Exif: Sony A7M2 – Minolta 80-200  @200mm 25sec F/11 ISO 50

Filter:  Polaroid HMC Cpolar + 72mm Haida NanoPro ND 1000x 

A felhők elmosásával némiképp lágyabbá vált a kép, megfogott ahogy a hegygerinc átsejlik a rohanó felhőzeten.

Átmenetes szűrők

Ezek jellemzően 0.9es, azaz 3 stoppos átmenetes szűrők, és nem négyzetes, hanem téglalap alakúak. Ennek köszönhetően a szűrőben akár alsó felső negyedelő horizontra is illeszthető az átmenet.

A szűrő átmenete szerint megkülönböztetünk lágy, kemény, és fordított átmenetes szűrőket.

A lágyat tudjuk használni akkor, amikor nincs egy jól meghatározható és egyenes horizont vonal, pl. kilóg egy fa a horizonton, vagy csipkés hegycsúcsok vesznek körbe.

A kemény átmenetest tudjuk használni, ahol valóban vízszintes a horizont, tavak és tenger partján, vagy sík vidékeken.

A fordított gradiens szűrő egy speciális kemény átmenetes szűrő, ami a szűrő felső széle felé fokozatosan lágyul el. Ezt elsősorban szintén határozott horizont vonalnál, és napfelkelte naplemente időszakban javasolt használni, mert a magasan az égen lévő felhőket már nem sötéti annyira, csak az éppen kelő/bukó napot, így harmonikusabb fényintenzitást hoz létre a kép felső részének tekintetében. A kemény átmenetes szűrőhöz képest a különbség elsősorban olyan kompozíciónál fog jelentkezni, ahol a horizont vonala a kép alsó felén helyezkedik el. Ez nem kifejezetten gyakori tájképeknél, feltételezi hogy a felhőzet legalább annyira érdekes, mint az előtér, illetve maga a táj a horizont vonaláig. Én azért jellemzően ezt használtam a Kanári-szigetek partján, de valószínűleg a Hard Grad is megtette volna. Így ha nem Master Kitet vásárolsz, akkor először a Hard Grad filtert javaslom, mert sokrétűbben használható.

Hiánypótlás

A videóban van egy kis baki, mivel azt ígértem, hogy elmondom miért is nem pótolja az átmenetes szűrőt Lightroomban/PSben húzzuk rá az égre a Gradient Filtert. Az alábbi kép (bal oldalon) jól szemlélteti a dolgot, ezt werknek szántam (egy gyengének nem mondható dinamikatartományú A7M3-mal), utólag húztam rá a filtert, de a napnál így is kiégett. Ez szűrővel simán menthető lett volna, ahogy mellette készült képen látható.

Az is igaz, hogy egy normál és egy -3as expoval  (a felhőzethez) persze utólag össze lehet illeszteni olyan verziót, amin jó lesz az eredmény, de folyton hangsúlyozom, ha egy képet meg lehet oldani gépen belül, a helyszínen, akkor spóroljuk meg magunknak azt az időt és ne a gép előtt töltsük maszkolgatással, hanem kint a természetben.

Exif: Sony A7RM3 – 16-35GM @16mm 10sec F/11 ISO 50

Filter:  HAIDA M10 Drop-in Cpolar és NanoPro 64x és 0,9 Reverse Grad

Nyoma sincs kiégésnek. A háborgó tenger textúrája pedig meseszép.

Kinek ajánlható a lapszűrő?

– olyan fotósoknak ajánlom, akiknek a tájképfotózás szerves része alkotói tevékenységüknek. 

– akik gyakran és szívesen használnak ND szűrőt is a polár mellett. Miért? Mert polárszűrőből lehet vékonyított keretest kapni, de egy polár + ND szűrő már tuti okoz némi vignettálást nagylátó esetén.

– Ezen túl pedig ott van még az átmenetes szűrők lehetősége is, ami teljesen új világot nyit meg. Itt kezdődik az igazi móka!

– Ha olyan objektívet használunk, amin nincs menet, akkor nem is marad más lehetőség.  Általában ezek a lencsék már minőségben is olyanok, amikkel már érdemes is igényesen szűrőzni.

-akiknek tetszenek  a cikkhez mellékelt fotók. Igyekeztem minden infót átadni az elkészítésükhöz, de szívesen vesszük a kérdéseket.

Írjatok, vagy jelentkezzetek workshopra!

Mire figyeljünk vásárláskor? 

Itt most nem megyek bele részletesen egyes termékek árába, inkább elvekről lesz szó. Mivel minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme, érdemes arányosan vásárolnod. Ha kitobival tanulsz még, akkor felesleges drága szűrőt venni, elég egy olcsóbb szűrő (amit eladáskor majd odaadsz az obi mellé ajándékba 😉 ), ismerkedni a képi világgal, polárral, hosszú expokkal. 

Később mikor már elköltöttél pár százezer forintot egy (LOL, sosem lehet vele leállni 😀 ) jó objektívre, a lencséd tele lesz mindenféle aszférikus, különleges bevonatú üveggel, hogy minimálisra csökkentsék a vignettálást, színhibákat, becsillanásokat és egyéb optikai színhibát. Ne tedd tönkre ezt az egész konstrukciót egy hegesztőüvegnek is gagyi ND szűrővel! A speciális bevonatok amik miatt nem színeződik el a kép, amiktől karcállóbbá válik sokba kerülnek, és speciális gyártástechnológiát igényelnek. Viszont a lapszűrőké nem egy gyorsan változó piac, egy jó szett évtizedekig kiszolgál majd, ha vigyázol rá.

Tiszteld meg azt a drága objektívet, a távoli tájat és elsősorban magadat, legyen ünnep mikor végre olyan helyen vagy, hogy szűrőt tehetsz fel!

Hidd el, sokkal jobb, mint nyakkendőt kötni.